„A
régi korok emberének képzelete a távoli Északról, hófödte
hegycsúcsok övezte fjordjaival, mindig is egy barbárok egy
mesebeli teremtmények lakta, ismeretlen és rejtélyes világ képét
őrizte. Messzi tájakon keringtek a legendák lakóiról északi
emberekről, kik a természet törvényeivel békében és
harmóniában élnek, s időtlen idők óta hatalmas, titokzatos
isteneiknek hódolnak…”
A skandináv mitológia, ugyanoly csodálatos, mint más népek kultúrája, s múltja, talán még csodálatosabb is. Regék szólnak ama fenséges hegyekről, melyeket időtlen hó fed, s az alattuk rejtőző sűrű erdőről, melyben az istenek, s más szörnyetegek rejtőznek. A történeteik – ahogyan a görög, vagy más mitológiákban is megtapasztalhattuk – emberibbek, mint valaha és nagy jelentőséget foglalnak az érzelmek: szerelem, gyűlölet, bosszú. Mindezek segítségével jött létre ez a hatalmas mítosz rengeteg. Engedjétek meg, hogy megpróbáljunk egy kis bevezetést nyújtani eme világok gyönyörűségeibe.
Ahogyan tudhatjátok, a skandináv mitológia csoportjába főleg az északi germán népek tartoznak, köztük a svédek, dánok, norvégok és az izlandiak, ám ezek mellett még más népekkel is van szoros kapcsolata, példának okáért az angolszász mitológia és a korai indoeurópai mitológia. Az északi germán – vagyis a skandináv – mitológia és a déli germán mitológia egyazon fa gyökere, mégis sajnálatos módon a déli germán népek hamar felvették a kereszténységet, így az ősi mitológiájuk, a történeteik nagy része a feledés mély homályába merült. Megpróbálták sokáig megőrizni a szilárd pogány hitüket, és ezzel mitológiájukat – amiből kevés maradt fent - , amelyet az izlandi történetírók a kereszténység első évszázadaiban lejegyeztek.
Találhatunk forrásokat a vagy Verses Edda (Edda-versek) és a Próza-Edda művekben, melyek Snorri Sturluson alkotásai. Ezek az írások mellett még megtalálható a Heimskringla, amely egy norvég királyok történetét elbeszélő saga. Gesta Danorumban – Saxo Grammaticus dán történetíró művében – a mitológiai történeteket keresztény környezetbe helyezte. Nagyon sok utalást találunk még a forrásokban mitológiára, leírásokat a vallásgyakorlásukról, amely képet ad az egyes istenek áldozati helyeiről, tiszteletük elterjedtségéről. A régészeti ásatások során sok áldozati állat teteme került elő. Találtak sziklarajzokat is, amelyek mitológiai utalásokat tartalmaznak. A rúnaköveken is találtak istenekre célzásokat, a rúnajeleknek egyébként is mágikus jellemzőket tulajdonítottak.
Teremtés
Kezdetben
csupán a káosz uralkodott a földön, s ebből szétvált két
ország: az északi jégország, a Nflheim és a déli tűzország, a
Muspelheim. A jég és a tűz érintkezéséből keletkezett az első
déróriás, Ymir, aki hímnős volt, s képes volt saját maga
utódok létrehozására. Audhumla, Ymir táplálója volt, aki egy
tehén, mely a megolvadt jégből keletkezett. Az ő nyelve
nyalogatta ki a kősziklából Burit, akinek fia született, Bur. Bur
egy óriáslányt vett feleségül, s három fia született: Ódin,
Vili és Vé. Ezek a fiúk megölték Ymirt, és testéből
megteremtették a világot: húsából jött létre a föld,
csontjából a hegyek, véréből a tenger, agyából a felhők,
hajából a fák, szemöldökéből pedig az emberek lakta világ, a
Midgard. A déróriások a Ymir véréből teremtett tengerbe
vesztek, csupán néhány maradt életben, akik északra menekültek,
a világ peremére, s ott családot alapítottak. A csillagok, a
Hold, és a Nap keletkezésének titka az, hogy Bur fiai a tűzország
szikráit feldobták az égre. A három fiúból lettek az első Ász
istenek. Ahogy ők hárman egyszer a tengerparton sétáltak (más
változatban Ódin, Loki és Haenir), találtak két fatörzset. Az
egyikük életet lehelt beléjük, a másikuk értelmet és
mozgáskészséget adott nekik, a harmadik megalkotta az arcukat. Így
teremtették az első emberpárt, Askrt és Emblát, Kőrisfát és
Szilfát. Az emberek, akik lassacskán benépesítették Midgardot
kevés figyelmet kaptak az istenektől.
Ázok (Æsir) és Vánok (Vanir)
Két
fő klánja van a skandináv mitológiának, amivel benépesíthetik
az istenek körét: Ász-istenek és Ván-istenek. Az
Ász-isntenek léptek először Asgard földjére, s ők voltak azok,
akik helyet foglaltak, majd elkezdték ott gyarapítani családjukat,
ám később a Ván-istenek is megjelentek, ekkor pedig kitört az
istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével
végződött, s ettől kezdve harmóniában tengették tovább
napjaikat Asgardban. Bár a békeszerető Ván-istenek később
költöztek Asgardba, a kutatók szerint a mitológiák legősibb
rétegéből jöttek, hiszen ők a termékenységistenek skandináv
megszemélyesítői, ellentétben az Ászokkal, a harcos istenekkel,
akiknek ősalakjai az indoeurópai népvándorlások korában
kerültek az északi mitológiákba.
A legfontosabb Ász-istenek
Ódin,
az arisztokratikus
Mindenki hallott már Ódinról, a skandináv mitológia főistenéről, aki hatalmas, és sok rendkívüli, vakmerő, bátor tettét örökítették meg a sagák. Alakja egyszerre félelmetes és gyönyörködtető. Szinte Ő az összes Ász-isten apja, az Ő apja pedig Bur, anyja Besztla. Ő az, aki pártfogolja, fejleszti és a harcosok mellett mindig kiáll, ezek mellett gyakran tart harci avatási és áldozati szertartásokat. Háborús viszályokat szít, így ha a görög mitológiai megfelelőét keresnénk, talán Árészt találnánk meg, semmint Zeuszt, hisz Ódin harcistennek tekinthető.
Szolgái a valkűrök, akik bár kívülről elbűvölő hölgyek, belül nem csupán erősek és hihetetlenek, de emellett Uruk hű szolgái, s ők azok, akik összegyűjtik a hősies harcosok lelkét, a Valhallába viszik őket, majd ott adnak nekik ételt, italt, hogy felkészüljenek a végső ütközetre, természetesen Ódin oldalán.
Ódin lett a költészet istene is, amikor megszerezte a költészet mézét az óriásoktól. Mindig úton van, sosem rest újat tanulni, vagy valami új dolog részese lenni. Jól ismeri a jövendőt, a babonákat, s különböző alakokat is fel tud venni, ám ezekért a tudásokért bőséges árat fizetett. Abban a pillanatban amikor beleivott a Bölcsesség Forrásába, elveszítette fél szemét, majd a Yggdrasil ágán kellett függnie dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a bölcsességet rejtő rúnákat. Ezért is annyira különös jelentőségű a kilenc szám, a skandinávok vallási szertartásaiban. Ódint eme hatalmas tudás komorrá, melankolikussá tette, gondolatai mindig sötétek, pesszimisták voltak, ámde emellett volt egy ármányos és ravasz oldala, csak úgy, mint fogadott gyermekének Lokinak, akinek a sokszori csínytevései kitervelője inkább Ódin volt.
A főistennek van két állandó kísérő farkasa: Geri és Freki, hollói: Hugin (Gondolat) és Munin (Emlékezet), nyolclábú lova – melynek gyorsasága még a szelet is kenterbe veri -, Sleipnir és híres dárdája, a Gungnir.
Mindenki hallott már Ódinról, a skandináv mitológia főistenéről, aki hatalmas, és sok rendkívüli, vakmerő, bátor tettét örökítették meg a sagák. Alakja egyszerre félelmetes és gyönyörködtető. Szinte Ő az összes Ász-isten apja, az Ő apja pedig Bur, anyja Besztla. Ő az, aki pártfogolja, fejleszti és a harcosok mellett mindig kiáll, ezek mellett gyakran tart harci avatási és áldozati szertartásokat. Háborús viszályokat szít, így ha a görög mitológiai megfelelőét keresnénk, talán Árészt találnánk meg, semmint Zeuszt, hisz Ódin harcistennek tekinthető.
Szolgái a valkűrök, akik bár kívülről elbűvölő hölgyek, belül nem csupán erősek és hihetetlenek, de emellett Uruk hű szolgái, s ők azok, akik összegyűjtik a hősies harcosok lelkét, a Valhallába viszik őket, majd ott adnak nekik ételt, italt, hogy felkészüljenek a végső ütközetre, természetesen Ódin oldalán.
Ódin lett a költészet istene is, amikor megszerezte a költészet mézét az óriásoktól. Mindig úton van, sosem rest újat tanulni, vagy valami új dolog részese lenni. Jól ismeri a jövendőt, a babonákat, s különböző alakokat is fel tud venni, ám ezekért a tudásokért bőséges árat fizetett. Abban a pillanatban amikor beleivott a Bölcsesség Forrásába, elveszítette fél szemét, majd a Yggdrasil ágán kellett függnie dárdával átdöfve kilenc napig, hogy végül megszerezze a bölcsességet rejtő rúnákat. Ezért is annyira különös jelentőségű a kilenc szám, a skandinávok vallási szertartásaiban. Ódint eme hatalmas tudás komorrá, melankolikussá tette, gondolatai mindig sötétek, pesszimisták voltak, ámde emellett volt egy ármányos és ravasz oldala, csak úgy, mint fogadott gyermekének Lokinak, akinek a sokszori csínytevései kitervelője inkább Ódin volt.
A főistennek van két állandó kísérő farkasa: Geri és Freki, hollói: Hugin (Gondolat) és Munin (Emlékezet), nyolclábú lova – melynek gyorsasága még a szelet is kenterbe veri -, Sleipnir és híres dárdája, a Gungnir.
Thor,
a népszerű
Ő az, aki megengedheti magának a legnépszerűbb isten címet. Ódin az apja, s Jörd az anyja, Ő a mennydörgés, vihar és a vegetáció istene, akinek legfontosabb feladata féltve őrizni az embereket a hatalmas óriások ellen. Szekerét kecskék húzzák, s csodálatos tárgyak veszik körül, amik félelmetes harcossá tették: egy öv, mely megkétszerezi az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a Mjölnir, amely villámokat szór, ha gazdája eldobja, és visszatér, mint a bumeráng. Thor gyakran lett apja, Ódin tréfáinak középpontja, hisz Thor csupa jóság, sosem rosszakaratú, de nem is túl okos. Szereti az embereket, gondoskodik a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és a termékenységről. Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak. Az uppsalai templomban három óriási istenszobor állt: Ódiné, Freyé és középen, a főhelyen Thóré. Mikor Thór isten kalapácsát ellopta egy Trym nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak Freya istennő kezéért. Thór menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz, aki nem vette észre a cselt, így Thór visszaszerezhette a jogos tulajdonát.
Ő az, aki megengedheti magának a legnépszerűbb isten címet. Ódin az apja, s Jörd az anyja, Ő a mennydörgés, vihar és a vegetáció istene, akinek legfontosabb feladata féltve őrizni az embereket a hatalmas óriások ellen. Szekerét kecskék húzzák, s csodálatos tárgyak veszik körül, amik félelmetes harcossá tették: egy öv, mely megkétszerezi az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a Mjölnir, amely villámokat szór, ha gazdája eldobja, és visszatér, mint a bumeráng. Thor gyakran lett apja, Ódin tréfáinak középpontja, hisz Thor csupa jóság, sosem rosszakaratú, de nem is túl okos. Szereti az embereket, gondoskodik a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és a termékenységről. Népszerűségét jelzi, hogy képét sokszor megörökítették a skandináv mesterek, a nevéből képzett férfinevek pedig rendkívül gyakoriak voltak. Az uppsalai templomban három óriási istenszobor állt: Ódiné, Freyé és középen, a főhelyen Thóré. Mikor Thór isten kalapácsát ellopta egy Trym nevű óriás, nem akarta visszaadni, csak Freya istennő kezéért. Thór menyasszonynak öltözve elment az óriáshoz, aki nem vette észre a cselt, így Thór visszaszerezhette a jogos tulajdonát.
Tyr,
a becsületes
Tacitus a Germania című alkotásában úgy ábrázolja Tyrt, mint egy hadistent, s Mars istenhez hasonlítja, ám ezt a jellemét Ódin ténykedése igencsak elvalványította, Tyrt mégis nagyon sokan tisztelték a skandinávok, főleg mert bölcs volt, s minden gyávaságot elvető isten. Ő az egyetlen az istenek között, aki elég bátor ahhoz, hogy naponta a vad fenevad Fenrir közelébe menjen, majd megetesse. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a hatalmas farkast, a törpök által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr a szörny szájába dugta karját jelezve, hogy az állat megbízhat benne, viszont a farkas rögtön leharapta a karját, amint rájött, hogy becsapták. Mint a legbecsületesebb, Ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thing-gyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok.
Tacitus a Germania című alkotásában úgy ábrázolja Tyrt, mint egy hadistent, s Mars istenhez hasonlítja, ám ezt a jellemét Ódin ténykedése igencsak elvalványította, Tyrt mégis nagyon sokan tisztelték a skandinávok, főleg mert bölcs volt, s minden gyávaságot elvető isten. Ő az egyetlen az istenek között, aki elég bátor ahhoz, hogy naponta a vad fenevad Fenrir közelébe menjen, majd megetesse. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a hatalmas farkast, a törpök által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr a szörny szájába dugta karját jelezve, hogy az állat megbízhat benne, viszont a farkas rögtön leharapta a karját, amint rájött, hogy becsapták. Mint a legbecsületesebb, Ő elnökölt az isteni thingben, így ő lett a földi thing-gyűlések pártfogója. Hozzá fordultak a skandinávok szerződés- és házasságkötéskor, s neki mutattak be áldozatot a törvényszegők és a hadifoglyok.
Loki,
az ármányos
Ő a leggonoszabb, legármányosabb isten mind
között. Hitszegő, csalfa, hazug, ám meglepő, hogy Ő nem
született az Ász-istenek közé, hanem Ódin fogadott gyermekeként
került Asgardba. Felesége, Angrboda óriásasszony három szörnyet
szült neki: Fenrir farkast, Midgard kígyóját és Hélt, az
alvilág asszonyát. Loki, mint óriás, maga is képes volt utódok
létrehozására. Ő ellette Sleipnirt, Ódin lovát. Loki az, akinek
a lelke a legsötétebb minden isten között, általános
csínytevései megkeserítik minden ember, s isten életét. Csal,
vagy lop mindent, ami kell neki, ám megesett már, hogy mindezt
kényszerítés hatására tette. Amikor Tjászi óriás kezére
játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun
aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül
kényszerítették Lokit, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit
pedig megölték. Ódinhoz hasonlóan ő is tudott alakot váltani,
tudása néha az övével vetekedett, hisz próbált mindent megtudni
az emberekről, óriásokról, istenekről, múltjukról,
viszonyukról. Régi sebeket tépett fel, ezzel viszályokat szítva,
s ha hasonlattal akarunk élni, egy igaz Mefisztó volt. Ám Baldr
isten meggyilkolásával túlment minden határon, és az istenek
rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták, és egy
kígyó mérge csöpög rá állandóan.
Baldr,
az áldozat
Baldr, Ódin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hödr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Az ártatlan Hödrt megölték, s Hermód, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél – az alvilág asszonya - visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja, ám egy óriás nem siratta meg Baldrt, ezért nem engedte vissza őt az élők közé. Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Lokit megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A Ragnarök előrevetítette árnyékát.
Baldr, Ódin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hödr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Az ártatlan Hödrt megölték, s Hermód, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél – az alvilág asszonya - visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja, ám egy óriás nem siratta meg Baldrt, ezért nem engedte vissza őt az élők közé. Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Lokit megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A Ragnarök előrevetítette árnyékát.
Ván-istenek
Njörd,
a békeszerető
Frey és Freya ((ugye milyen kreatív névadás? xD)) , a legidősebb Ván-isten. Ő a tengerek istene, segíti a halászokat, kereskedőket, halakat adott nekik, jó szerencsét, s mindent, hogy kedvükre tegyen. Szeretett ott élni, hisz számára maga volt a harmónia hallgatni a tenger zúgását, nézni a víz ringató hullámzását, és elmélázni a sirályok rikoltozásában, ám a felesége Szkádi – aki az erdők és hegyek Ász-istennője – nem kedvelte ezeket a dolgokat, mi több feszengett tőlük, így kénytelenek voltak egyezséget kötni. Kilenc napot Njörd tengeri birodalmában, kilenc napot Szkádi hegyei között töltöttek próbaképp, de így sem tetszett nekik a másik lakhelye, s végleg különváltak.
Frey, az élveteg
Ő a Vánok főistenek, kinek gyönyörű kocsiját egy nagy arany vadkan húzza, s Thorhoz hasonlóan csodás, mágikus tárgyak vannak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfér Frey erszényében, és egy kard, amely magától sújt le. Frey a növények, a termés és a béke istene, akinek olykor emberi vágyai támadtak. Így kívánta meg Gerdet, az óriáslányt, s azonnal elküldte érte szolgáját, hogy megkérje őt feleségének. Frey termékenység-isteni mivoltáról sokat elárul, hogy fallikus módon ábrázolták, és a nyári időszakhoz kapcsolódóan nagy kultusza alakult ki.
Freya, a szépséges
Aphrodité megfelelője, hisz a szerelem és a szépség istennője, s ezeknek a mágikus oldalához is ért. Az Ő kocsiját macskák húzzák. Mondhatni Ő lett kinevezve a valkűrök vezetőjének, mert a harcosok az Ő palotájában foglalnak helyet, Freya az, aki otthont ad nekik. Népszerű a nők körében, minden kis vagy nagy problémáért hozzá imádkoznak, tisztelik, s a meddő asszonyok az Ő áldását kérik.
Frey és Freya ((ugye milyen kreatív névadás? xD)) , a legidősebb Ván-isten. Ő a tengerek istene, segíti a halászokat, kereskedőket, halakat adott nekik, jó szerencsét, s mindent, hogy kedvükre tegyen. Szeretett ott élni, hisz számára maga volt a harmónia hallgatni a tenger zúgását, nézni a víz ringató hullámzását, és elmélázni a sirályok rikoltozásában, ám a felesége Szkádi – aki az erdők és hegyek Ász-istennője – nem kedvelte ezeket a dolgokat, mi több feszengett tőlük, így kénytelenek voltak egyezséget kötni. Kilenc napot Njörd tengeri birodalmában, kilenc napot Szkádi hegyei között töltöttek próbaképp, de így sem tetszett nekik a másik lakhelye, s végleg különváltak.
Frey, az élveteg
Ő a Vánok főistenek, kinek gyönyörű kocsiját egy nagy arany vadkan húzza, s Thorhoz hasonlóan csodás, mágikus tárgyak vannak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfér Frey erszényében, és egy kard, amely magától sújt le. Frey a növények, a termés és a béke istene, akinek olykor emberi vágyai támadtak. Így kívánta meg Gerdet, az óriáslányt, s azonnal elküldte érte szolgáját, hogy megkérje őt feleségének. Frey termékenység-isteni mivoltáról sokat elárul, hogy fallikus módon ábrázolták, és a nyári időszakhoz kapcsolódóan nagy kultusza alakult ki.
Freya, a szépséges
Aphrodité megfelelője, hisz a szerelem és a szépség istennője, s ezeknek a mágikus oldalához is ért. Az Ő kocsiját macskák húzzák. Mondhatni Ő lett kinevezve a valkűrök vezetőjének, mert a harcosok az Ő palotájában foglalnak helyet, Freya az, aki otthont ad nekik. Népszerű a nők körében, minden kis vagy nagy problémáért hozzá imádkoznak, tisztelik, s a meddő asszonyok az Ő áldását kérik.
Ragnarök, avagy az istenek alkonya
A
normák figyelmeztették az isteneket, hogy világuk közel sem oly
tökéletes, s állandó, ahogyan gondolták. Meg kell felelniük
mindazért a gonoszságért, bűnért és egyebekért, amit
elkövettek. Ódin teremtette meg úgy a Valhallát, mint egy
kiképzőtábort, s ezért hívta oda a legkiválóbb harcosokat
világszerte, hogy ha majd eljön a végső küzdelem az Ő oldalán
álljon minden jó katona. S majd amikor nem csupán a fellegek
között az istenek fognak háborúzni egymással, hanem lent az
embereknél is viszály dúl, mikor minden gonoszság feltör, s az
erkölcstelenség uralkodik, eljön a világvége, a Ragnarök.
Heimdall, az őrszem megfújja a kürtjét, jelezve a csata kezdetét,
az óriások támadását. A csillagok lehullanak, a Nap elsötétül,
az Yggdrasil megremeg, a víz elárasztja a Földet. Fenrir letépi
szorosan tartó láncait, majd véres küzdelmet vívva Ódinnal,
megöli őt. Thor a Midgard-kígyóval száll harcba, s habár
sikerül legyőznie azt, a kígyónak a nyála ráfröccsen, és
megmérgezi. Loki átáll az óriásokhoz, s ott fog harcolni, amíg
meg nem ölik egymást Heimdallal. Tyr és Hél kutyája ugyanígy
végzik. Szinte minden isten szeméből kihuny a fény, s ha ez nem
lenne elég, az emberek világa is romokban hever, hisz a tűzvészek
és a szökőárak azt is elpusztították.
Ám mindezen szörnyűség után, a káosznak magjából a világ újraszületik. Visszatérnek a halálból az ártatlan istenek: Baldr, Hödr, Ódin fiai: Váli és Vidar, Thor fiai: Magni és Modi. Mivel ők nem vettek részt semmilyen harcban, s nem követtek el más bűnöket így életben maradnak. Ezután a földet benépesítik az egyetlen életben maradt emberpár, Líf és Líftraszir utódai.
Ám mindezen szörnyűség után, a káosznak magjából a világ újraszületik. Visszatérnek a halálból az ártatlan istenek: Baldr, Hödr, Ódin fiai: Váli és Vidar, Thor fiai: Magni és Modi. Mivel ők nem vettek részt semmilyen harcban, s nem követtek el más bűnöket így életben maradnak. Ezután a földet benépesítik az egyetlen életben maradt emberpár, Líf és Líftraszir utódai.
Skandináv mitológiai ki kicsoda
Ász-istenek
Baldr
– a fény, béke, boldogság istene
Bragi – szkaldköltészet istene, Idun férje
Diszek - alsóbbrendű istennők, nornák és valkűrök
Fjörgün - Jörd, a Föld másik neve
Frigg - Ódin felesége, a házasság, a szerelem, a családi tűzhely istennője. Vonásai gyakran keverednek Freya vonásaival.
Gefjon – szűz istennő
Heimdall - Ódin fia, az istenek őre.
Hermód – Ódin dia
Hödr - Ódin vak fia, aki véletlenül megöli Baldrt
Hönir – Ódin társa
Idun – az ifjúság istennője, Bragi felesége
Jörd – a föld isteni megszemélyesítése, Thor anyja
Loki - Ódin fogadott gyermeke, a ravaszság, ármány gonosz istene.
Nornák – a sors, a végzet istennői, akik a sors fonalát fonják
Ódur - valószínűleg Ódin egyik alakváltozata, s így Freya férje.
Ódin - skandináv mitológia főistene, többek között a háború és a harcosok istene
Sif - Istennő, aki aranyhajáról nevezetes, Thór felesége
Szkádi - Vadászistennő, Njörd felesége, később Ullé.
Thor - Ódin után a legfontosabb isten, az emberek védelmezője
Tyr - csaták félkarú hadistene, egyike a három legjelentősebb istennek, a becsület, a fogadalmak istene többek között
Ull - Ódin távollétében sokszor helyettese, vadászisten.
Váli - Ódin fia, a bosszú istene
Vidor - isten, aki az utolsó nagy csatában bosszút áll Ódin gyilkosán
valkűrök - Ódin segítői, akik a csatákban meghalt harcosok lelkét a Valhallába kísérik.
Bragi – szkaldköltészet istene, Idun férje
Diszek - alsóbbrendű istennők, nornák és valkűrök
Fjörgün - Jörd, a Föld másik neve
Frigg - Ódin felesége, a házasság, a szerelem, a családi tűzhely istennője. Vonásai gyakran keverednek Freya vonásaival.
Gefjon – szűz istennő
Heimdall - Ódin fia, az istenek őre.
Hermód – Ódin dia
Hödr - Ódin vak fia, aki véletlenül megöli Baldrt
Hönir – Ódin társa
Idun – az ifjúság istennője, Bragi felesége
Jörd – a föld isteni megszemélyesítése, Thor anyja
Loki - Ódin fogadott gyermeke, a ravaszság, ármány gonosz istene.
Nornák – a sors, a végzet istennői, akik a sors fonalát fonják
Ódur - valószínűleg Ódin egyik alakváltozata, s így Freya férje.
Ódin - skandináv mitológia főistene, többek között a háború és a harcosok istene
Sif - Istennő, aki aranyhajáról nevezetes, Thór felesége
Szkádi - Vadászistennő, Njörd felesége, később Ullé.
Thor - Ódin után a legfontosabb isten, az emberek védelmezője
Tyr - csaták félkarú hadistene, egyike a három legjelentősebb istennek, a becsület, a fogadalmak istene többek között
Ull - Ódin távollétében sokszor helyettese, vadászisten.
Váli - Ódin fia, a bosszú istene
Vidor - isten, aki az utolsó nagy csatában bosszút áll Ódin gyilkosán
valkűrök - Ódin segítői, akik a csatákban meghalt harcosok lelkét a Valhallába kísérik.
Ván-istenek
Njörd
- szél és a tenger istene, termékenységisten, Frey és Freya
apja, Szkádi férje
Frey - termékenység istene, Gerd férje
Freya - termékenység, a szerelem irtennője, Frey húga, Ódur felesége
Frey - termékenység istene, Gerd férje
Freya - termékenység, a szerelem irtennője, Frey húga, Ódur felesége
Helyszínek és egyéb alakok
Álfok
- természet szellemei
Angrboda - óriásasszony, Fenrir farkas, a Midgard-kígyó és Hél anyja.
Ask és Embla - első férfi és nő
Audhumla - tehén, aki megalkotta Búrit
Asgard - istenek égi lakhelye
Bifröszt - szivárványhíd, amely összeköti az eget és a földet.
Brinszigamen - Freya nyakéke, amelyet a törpék készítettek
Bur - Búri fia, az istenek apja
Búri - Déróriás, az istenek ősatyja
Törpök - kicsiny lények, mesterkovácsok, akik a föld alatt élnek
Einherjarok - elhunyt harcosok szellemei
Fáfnir - kincset őrző sárkány
Fenrir - farkas, Loki és Angrboda utóda, Ódin majdani gyilkosa
Garm - alvilág kutyája, Tyr leendő gyilkosa
Ginnungagap - Őskáosz
Hél - holtak világának asszonya
Hugin és Munin - Ódin hollói.
jötünök - Óriások
Líf és Líftraszír - emberpár, aki túléli a világvégét.
Máni – Hold.
Midgard - középső világ, az emberek lakhelye.
Midgard-kígyó – más néven Jormungand, Világkígyó, Thór nagy ellenfele
Mímir - bölcsesség forrásának őre, óriás.
Mjölnir - Thór legendás pörölye
Muszpell - tűz országa.
Niflheim - hideg, a jég és köd országa
Ragnarök - istenek pusztulása és a világvége, amelyből új világ sarjad
Szleipnir - Ódin nyolclábú lova, amelyet Loki hozott világra
Sól – Nap.
Utgard - Föld peremvidéke, az óriások és a démonok lakóhelye.
Valhalla - Ódin lakhelye, ahol összegyűlnek a harcosok szellemei
Yggdrasil - Világfa, amely összekapcsolja az eget, a földet és a földalatti világot
Ymir - első óriás, akinek a testéből teremtették a földet
Angrboda - óriásasszony, Fenrir farkas, a Midgard-kígyó és Hél anyja.
Ask és Embla - első férfi és nő
Audhumla - tehén, aki megalkotta Búrit
Asgard - istenek égi lakhelye
Bifröszt - szivárványhíd, amely összeköti az eget és a földet.
Brinszigamen - Freya nyakéke, amelyet a törpék készítettek
Bur - Búri fia, az istenek apja
Búri - Déróriás, az istenek ősatyja
Törpök - kicsiny lények, mesterkovácsok, akik a föld alatt élnek
Einherjarok - elhunyt harcosok szellemei
Fáfnir - kincset őrző sárkány
Fenrir - farkas, Loki és Angrboda utóda, Ódin majdani gyilkosa
Garm - alvilág kutyája, Tyr leendő gyilkosa
Ginnungagap - Őskáosz
Hél - holtak világának asszonya
Hugin és Munin - Ódin hollói.
jötünök - Óriások
Líf és Líftraszír - emberpár, aki túléli a világvégét.
Máni – Hold.
Midgard - középső világ, az emberek lakhelye.
Midgard-kígyó – más néven Jormungand, Világkígyó, Thór nagy ellenfele
Mímir - bölcsesség forrásának őre, óriás.
Mjölnir - Thór legendás pörölye
Muszpell - tűz országa.
Niflheim - hideg, a jég és köd országa
Ragnarök - istenek pusztulása és a világvége, amelyből új világ sarjad
Szleipnir - Ódin nyolclábú lova, amelyet Loki hozott világra
Sól – Nap.
Utgard - Föld peremvidéke, az óriások és a démonok lakóhelye.
Valhalla - Ódin lakhelye, ahol összegyűlnek a harcosok szellemei
Yggdrasil - Világfa, amely összekapcsolja az eget, a földet és a földalatti világot
Ymir - első óriás, akinek a testéből teremtették a földet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése